Kárpátaljai Katolikus Szent Márton Egyesület

    Vezetőképző tréninget, ezen belül intenzív Gordon-féle kommunikációs tréninget tartottunk 2010. október 14-17 között a szinyáki lelkigyakorlatos házban. A program a Szülőföld Alap támogatásával valósult meg.

       

Tahy Krisztián (Nagybégány), az egyik résztvevő beszámolója:

    2010. október 14-én, csütörtök délután kezdődött el a Szent Márton Egyesület szervezésében egy kommunikációs Gordon-, illetve vezetőképző tréning. Az egész képzés egy három perces teszttel kezdődött, amivel a figyelmünket tudtuk megvizsgálni. Ezután pedig a tréninggel kapcsolatos elvárásainkat és félelmeinket írtuk fel kis cetlikre, majd kiragasztottuk őket egy faliújságra.

    A pénteki nap a kommunikációról szólt. Mentoraink előadásokat tartottak a kommunikáció fajtáiról, amelyeket interaktív játékokkal gyakoroltunk. Az előadás során megdöbbentő tények tárultak elénk: például, hogy az írott és beszélt kommunikáció csupán 7 %, a többit a mimika, a hangsúly, a testhelyzet, a gesztikuláció, tehát a vokális és a nonverbális kommunikáció teszi ki.

    Délután a kis csapat összhangját tesztelték egy úgynevezett „körből háromszög” játékkal. (szerintem még korai volt, de jól vizsgáztunk). A játék menete egyszerűnek tűnhet, de igazából nem az, mert nem is olyan egyszerű bekötött szemmel körben állni egy spárgát tartva és egyenlő oldalú háromszöget alkotni belőle. Viszont meglepetésünkre elég hamar, mintegy 15 perc alatt végeztünk. Ez tükrözi a jó csapatmunkát, illetve egy volt munkácsi líceumos diák ügyességét, aki hang után tájolta be a háromszög csúcsai közötti távolságot.

     Vacsora után pedig egy igen tanulságos filmdrámát nézhettünk meg, „Az élet háza” c. filmet.

    A szombat a konfliktusoké volt, mármint a témát tekintve. Kiveséztük a konfliktusok legkülönbözőbb és leggyakoribb okait, tanulmányoztuk a felépítését, fázisait, típusait. Megtanultuk, hogyan kell konfrontálódni, azaz belemenni a vitába, nem pedig elkerülni azokat. Megtanultuk az értő figyelem lényegét és helyes alkalmazását. Sok embernek a problémája megoldásához elegendő, ha van, akinek elmondhatja gondját, baját, aki figyelmesen végighallgatja, nem vág a szavába, nem oktatja ki.

     Az értő figyelem gyakorlására volt a segítő labor nevű gyakorlati játék. Háromfős csoportokra oszlottunk, mindegyikben volt egy problémahozó, egy segítő (aki az értő figyelmet alkalmazta) és egy megfigyelő. Majd forgószínpadszerűen, ötpercenként cserélődtek a szerepek. Ebben a játékban tanultam a legtöbbet az emberi problémákról, illetve azok megoldási lehetőségeiről. Legfontosabb, hogy az, aki a problémáit ossza meg velünk, érezze, hogy figyelünk rá, és érdekel a minket a mondanivalója. Jó néha visszakérdezni, vagy röviden összefoglalni az elhangzottakat, így ő maga is kicsit más perspektívából látja a dolgokat, illetve mi is tisztázzuk magunk számára is, hogy jól értjük-e őt. Sokszor saját maga találja meg így a megoldást a problémájára. Számomra az a fontos, hogy tudjam kezelni a konfliktusokat, adott esetben segíteni ezzel az emberek életét. Ezért igyekeztem elsajátítani mindent, amit a vezetőink próbáltak átadni nekünk. Tehát óriási köszönet illeti őket, akik egyben a tréning szervezői is voltak: Megyesi Lászlót, Megyesiné Kiss Katalint és Váradi Natáliát.